Miért Maminbaba??

Miért a maminbaba?

Sziasztok!

Ahogy ígértem jelentkezem azzal, hogy én miért is választottam a Maminbabát. Szóval, Lili kb 3 hónapos lehetett, amikor már kellő erőt éreztem arra, hogy elkezdjek sportolni valamit. Mivel szoptattam, így nagyon fontos volt nekem, hogy csak olyan sporttevékenységet folytassak, ami nem befolyásolja a tejtermelést.(max. Növelje 😉 ) Sokat kerestem a neten, és végül a fb-on egy csoportban találtam rá, egy szoptatáshoz kapcsolódó kommentben említették meg a Maminbabát..egyből utána is néztem gyorsan…megnéztem a maminbaba bemutatkozó videóját és a honlapját is.Nagyon megtetszett már elsőre! 🙂 Bevallom őszintén, hogy előtte én nem igazán(csak párszor) hordoztam Lilit, elöl rugalmas kendőben, így teljesen új élmény volt számomra a hordozás is az órán! 🙂 Az első 3-4 órán, annyira féleltettem a babót, hogy végig kétkézzel tartottam(persze nem kellett volna, ma már tudom, hiszen biztosan rám volt kötve, 3 rétegbe!!) őt és úgy lépgettem csak, aztán szépen lassan eljött az idő és először csak az egyik majd mindkét kezemmel is tudtam a táncos koreokat csinálni. És amin a legjobban meglepődtem, hogy Lili már az első órától kezdve aludt rajtam végig! 🙂 Óra elején nézelődött mindig kicsit, majd bealudt..olyan édesen…és akkor ott valami történt velem…maminbaba függő lettem. Lili egyre inkább követelte, hogy akkor is tánccal a kezemben altassam, mikor nem volt maminbaba óra…és én kezdtem megbarátkozni a hordozással, szépen lassan, fokozatosan. Az elején még bizonytalanul kötöttem fel Lilit és videókról tanultam meg, hogyan is kell, majd egy profi szakemberhez egy hordozási tanácsadóhoz fordultam, és tőle tanultam meg elöl és oldalt, karikás kendőbe kötni Lilit. A végén annyira megszerettem a hordozást, hogy már az utcára, rövidebb sétákra is elmerészkedtem a babóval…és a karikás kendőbe pedig beleszerettem. Mivel mi elég sokat autózunk, így nagyon praktikus volt, hiszen Lilit gyorsan bele tudtam tenni a kendőbe és mindkét kezem szabad maradt! 🙂 Elkezdtünk egyre sűrűbben járni maminbabára és imádtuk, a társaságot, a táncot, végre kikapcsolódtam, magammal foglalkozhattam egy kicsit, ami bevallom őszintén, nagyon hiányzott már. Hiszen az egész napom a babóról szólt, a szoptatásról, az altatásról, az etetésről, a fejlődéséről, ami rendjén is van, amikor a baba ilyen pici, de kezdett hiányozni újra a régi önmagam..az aki önfeledten táncolt régen a bulikon, aki bárhova el tudott menni, aki önálló volt, voltak barátnői, kortársai, akikkel megértették egymást és jókat beszélgettek.Ez mind hiányzott nagyon!

Hogy mit adott nekem a maminbaba???Ezt mind egyben visszakaptam..a táncot, a kikapcsolódást, a társaságot, azt, hogy olyan anyukákkal találkoztam, akiknek közel egykorúak ( van már 2 olyan is, akikkel éppen egy napon születtek a babóink 🙂  ) a babáink és velük meg tudtam osztani mindazt ami bennem volt..meg tudtuk beszélni a szoptatással kapcsolatos problémákat, a babók fejlődésével kapcsolatos dolgokat, és volt egy társaság, ahova azt éreztem, hogy tartozok ÚJRA! Hogy tartozok valahova, ahova visszavárnak engem mindig! 🙂 És hogy mindvégig a babómmal lehetek és vele, közösen élhetem át mindezt, azt hiszem ez volt az, amiért beleszerettem ebbe a sportágba. Ami azóta oly annyira életem része lett, hogy elvégeztem a maminbaba oktatóképzést és immáron, heti 4 alkalommal oktatom a maminbabát Budapesten a budai (I.; XI.; és a XII.-ik) kerületekben. És minden egyes alkalommal, mikor új anyuka érkezik hozzám, olyan boldog vagyok és örül a szívem, hogy vele is megismertethetem mindezt és átélheti azt, amit én kaptam anno tőle és kapunk a babóval most is, minden nap! 🙂

Ui: És nem mellesleg jelenleg 4 kg-tól szabadultam meg a rendszeres maminbabázással! 🙂 (1 hónap alatt!! 🙂 )